Hirdettem egy játékot, hogy aki elcsípi és lefotózza a számláló 50.000 állását, az meglepit kap.
Anni elkapta a 49.999-es és az 50.001-es állást. A kerek ötvenezres képpel viszont senki sem jelentkezett.
Kedves Állandó Olvasók, mit javasoltok, mi legyen Annival? :D Jár-e neki valami, amiért nem feledkezett el a játékról és igyekezett elcsípni a bűvös számot?
Teszek oldalra egy szavazást, de kommentet is hagyhattok.
Nem annyira akarom ezt a blogot magánjellegű bejegyzésekkel terhelni, de ezt most le kell írnom, mert dühít.
A fiam elhúzódó köhögéssel küzd, december vége óta hol erősebben, hol gyengébben.
Elmentünk sztk-s gyerektüdőgyógyászhoz, aki átvilágította, csinált allergiatesztet, befúvásos vizsgálatot, de nem talált semmit. Szerinte a gyerekemnek pszichoszomatikus tünetei vannak, és felírt neki egy nyugtatót (egy kb. 80 éves doktor bácsiról van szó egyébként, aki nagyot hall, nem barátságos, és a vizsgálat felénél elfelejti, hogy mit állapított meg a vizsgálat elején )
Nem gondoljuk, hogy a kölök tényleg lelkibeteg, ezért nem is szedettük be vele a nyugtatót. Tudom is én, az éjszakai köhögés egész egyszerűen ellenmond számomra ennek az erőltetett diagnózisnak.
Elmentünk tehát sok pénzért egy magánrendelő gyerektüdőgyógyászához. Ég és föld a különbség. Ott egy kedves, gyerekbarát, hozzáértő doktor néni fogadott minket, aki megállapította, hogy nagy valószínűséggel visszanőtt a fiam orrmandulája, és ez okozza a tüneteit. Írt fel orrspray-t, és továbbküldött fül-orr-gégészhez.
Tudom, hogy divat az egészségügy helyzetén siránkozni, de úgy tűnik, teljesen jogos :(
Ha rákeresünk az ,,édes kis semmiségek blog" szavakra, az enyémen kívül számos másik blogot is kidob a kereső, mivel ezt a kifejezést sokan használják (nem csodálom :) ). Szóval most azon dilemmázom, hogy meg kéne változtatnom a blogom címét, valami jóval egyedibbet, rám jellemzőbbet adni neki.
9 évesnek lenni jó, ebben biztos vagyok. Már nem gyerekjátékokra vágyik az ember, hanem olyasmikre, amik összekapcsolják valamennyire a felnőttekkel. Mint pl. egy fényképező. Vagy szép ruhák. Na és a könyvek. A varrógépről nem is beszélve.
Hogy abból a kis szafaládéból (50 cm-hez 3650 g) kész kis hölgy lett... Mikor történt ez? Hihetetlen hamar elment ez a 9 év -közhely, persze, de azt hiszem, minden anya ijedten-büszkén gondol a rohanó időre.
Aki olvasgat gasztroblogokat, biztosan találkozott a lemon curd valamilyen változatával. Régóta terveztem már kipróbálni, csak valami apropót kerestem hozzá. Ez most jött el: szülinapi tortát kellett sütnöm. Megkérdeztem a nagylányt, milyen tortát kér. Azt mondta, mindegy, csak ne csokitorta legyen. Felcsillant a szemem: Citromos jó lesz? Rábólintott.
Gyorsan feltúrtam a netet, az én verzióm így néz ki:
3 tojás
3 citrom
5 dkg vaj
10 dkg cukor
1 tk. kukoricakeményítő
Eredetileg gőz fölött kéne főzni, de mivel jó kis házi tojásaim vannak (tehát nem szalmonella-kezelt), ezért jobbnak láttam lassú tűzön főzni.
Kicsavartam a citromok levét, egy kevés héjat is reszeltem bele (nem mertem sokat, mert bár lesikáltam a gyümölcsöket, mégse bio), hozzátettem a vajat meg a cukrot, ezeket lassú tűzön addig főztem, míg egybe nem olvadt. Kicsit lehúztam a tűzről, hogy hűljön, máskülönben forrón összekapná a tojásokat.
A tojásokat addig kicsit felvertem, belekevertem a keményítőt, és a langyos citromos vajhoz hozzáöntöttem. Lassú tűzön, folyamatosan kavargatva addig főztem, míg be nem sűrűsödött.Utána irány a hűtő.
Meg kell mondjam, iszonyatosan intenzív citrom íze lett, amit én imádok :) de gondoltam, jó lesz valamivel tompítani a tortában.
Szóval lett egy másik krém is, az elkészítés módja ugyanaz, az összetevők pedig:
3 tojás
1 dl tejszín
4-5 ek. kókuszreszelék
10 dkg cukor
5 dkg vaj
1 tk. kukoricakeményítő
Ez az édes krém ügyesen ellensúlyozza a citrom savasságát.
A torta 2 emeletes, az alsó sima piskóta, a felső pedig kakaós.
A gyerekeink szeretik az édességet. Gondolom, semmi különlegeset sem mondtam ezzel :) szóval időnként igénylik, hogy ne csak palacsinta-goffri-muffin legyen, hanem valami más is.
2 egyszerű: levelestészta túróval és bogyós gyümölcsökkel töltve; valamint vanília puding, szintén bogyósokkal.
Persze, semmi extra, de a látvány olyan éééédes :)
Gina írt egy bejegyzést arról, hogy az új spam-robot ellenőrző túl kriksz-krakszos, és emiatt az embernek elmegy a kedve a kommenteléstől.
Úgyhogy most átállítottam, bárki írhat kommentet ellenőrzés nélkül -remélem, nem lepnek el tömegével a spamek, ellenben annál több értékes hozzászólást hagytok ti, kedves Valódi Olvasók :)
Bár nem tudom, tényleg ez-e a valódi ok, hogy nincsenek már nagy diskurzusok a blogokon, mint régen. Ha már FércJutka is arról ír, hogy elmaradnak a hozzászólások, vajon mit szóljak én
Ez egy tavaszias, szülinapi sál 9 éves Nagylánynak. Szemfüles szemlélők láthatják, hogy színátmenetes quiltcérnával varrtam össze, váltogatva az öltésmintákat.
Egy ilyen aranyos kis butuska gépet fog kapni a nagylányom a szülinapjára, hogy megismerkedjen a varrás alapjaival. Aztán később, ha valóban megtetszik neki, akkor kaphat majd egy fokkal komolyabbat is :)
Kisebb-nagyobb anyagdarabok, mindenféle-fajta, egyben eladó. Egy doboznyi, postával együtt 3.000 Ft.
Azért ilyen olcsó, mert nem vasalt, élre vágott darabok, egy zsákban sínylődnek kb. 1 éve.
vannak benne tenyérnyi darabok, és vannak benne 1 méteres, teljes szélességűek, sőt, 1 sötétítőfüggöny egészben, és egy, amibe belevágtam.
Az összes anyag a dobozzal együtt 4 kg-ot nyom.
Ne haragudjatok, amiért nem fotózok és mérek most darabonként, nagy szanálásban és pakolásban vagyok, azért is szabadulok meg pár dologtól olcsón, hogy ne kelljen vele foglalkoznom.
Láttam egy nagyon jó ábrát a napokban egy blogon, de most nem találom. Így az eredeti angol szöveget megmagyarítva elkészítettem ezt az ábrát, mert annyira lényegre törő, miközben arcul-csapóan igaz.
Azt kéri a 9 éves lányom, hogy tanítsam meg varrni. Na jó, de hogyan kezdjek hozzá? Mert hogy ő úgy képzeli, hogy ma megmutatom, holnap meg már egyedül varrja a babaruhákat...
Szóval aki keveredett már hasonló kalamajkába, kérem, segítsen!!!
Imádom a színátmenetes fonalakat, bár általában drágábbak a simáknál, legnagyobb sajnálatomra. Ebből most sapka készült, nem a képen látható lánynak, hanem a nagyobbnak, de most csak ő volt kéznél a fotózáshoz. Bolondos, göcsörtös kis fonal, de egyáltalán nem szúrós, ellenkezőleg, kellemes puha.
A sálam pedig kivirágzott, ahányszor csak ránézek, mosolyt csal az arcomra. Nem vicc, tényleg :)
Ezer éve nem varrtam babát, és hát meg is látszik, hogy kijöttem a gyakorlatból. De attól függetlenül jól esett készíteni :) Igen megérdemelten a Kócoska nevet kapta.
A horgolmány mellette életem első amigurumija. Macska akart lenni, jól kézbe fogható darab. Arra pont jó, hogy kitapasztaljam, mik az amigurumi horgolás buktatói, tehát a következő már vélhetően sokkal jobb lesz.
És a fő: a legkisebb gyerekemnek, akinek mindkettőt készítettem, nagyon tetszenek. Ő a leghűségesebb közönségem :)
A Pataki-tál nemcsak húsételek remek összhangjának kiváló elősegítője...
de még kenyérsütésre is alkalmas.Ez egy kisebb cipó fél kiló lisztből, a legalapabb recept szerint (csak liszt, víz, só, élesztő, olaj). Legközelebb 2x vagy 3x ennyiből sütöm, mert bőven elfér. Sütés menete: a tálat legalább 1 órára beáztatjuk, kikenjük olajjal-liszttel (előtte kitöröljük belül, az enyém mázas, szóval könnyű), majd beletesszük a megkelt tésztát, tetejét bevágjuk. Rátesszük a Patakira a tetejét, és a hideg sütőben magas hőfokon (kb. 200-220 fok) 20 perrcig sütjük, majd lejjebb vesszük a hőfokot úgy 175 fokra, és 40 percig sütjük -az utolsó 20 percnél kivesszük, megkenjük vizes ecsettel, a tetejét már nem tesszük vissza rá.
ha több lisztből sütjük, értelemszerűen a sütési idő is nő.
)
